Free-style rakós botos elődöntő, Koroncó, Torma-Lake

Free-stlye rakós botos országos bajnokság

Felkészülés szempontjából, az idei évem, első fele a májusban megrendezett Klubcsapatok Országos Bajnokságáról szólt. Minden horgászatom csatornán, áramló természetes vízen volt, finoman, keszegfélére horgászva. Ezzel a 15-20 alkalommal készítettem fel magam a Klubcsapatok OB-ra, amit Kunhegyesen rendeztek. Élveztem ezt az időszakot, ugyanakkor vártam, hogy május második felétől már a nyári pontyozásokra is koncentrálhassak, aminek meghatározó  állomása a Free-style rakósbotos országos bajnokság elődöntője volt. (Itt jegyzem meg, szerintem borzasztó ez az elnevezés, én egyszerűen csak rakós botos pontyfogó bajnokságnak nevezném. Ezt a szakágat tavaly indította útjára a MOHOSZ.  A cél a bértavi nagyhalas horgászathoz közelebb álló, úszós szakág volt, ami úgy gondolom sikerült. Jóval egyszerűbb és nem mellesleg „olcsóbb”, mint a finomszerelékes szakág. 190 induló nevezett rá 2023-ban. Néhány különbséget kiemelnék a szábályzatból, a finomszerelékes szakághoz képest:

• Kizárólag rakós bottal lehet horgászni, és csak maximum 11,5m hosszban.
• 5 órás a versenyidő.
• Csak a ponty, kárász, compó, amúr és a tokfélék ?!? számítanak bele.
• A csali limit 8 liter, élőanyag pedig 1 liter. A szúnyoglárva használata tilos.
• Lehet pelletet használni csalizni és etetni egyaránt. Akár hajszálelőkén is fel lehet kínálni a csalit.

A helyszín

Még azelőtt, hogy kiírták volna az elődöntők helyszíneit, elkezdtem vacilálni, hogy melyik pályát válaszszam. Tavaly Maconkán pecáztam június végén. Nagyon nehéz peca volt, törpék közül kivarázsolni pár kárászt, pontyot pedig nem is érintettem.  Sikerült továbbjutnom, de a döntőt egy műtét miatt ki kellett hagynom. Alig vártam az idei versenykiírást. Mikor megtudtam, hogy a Győr melletti Koroncón lévő Torma-Lake lesz az egyik lehetséges helyszín, kétségem sem volt, hogy ide fogok nevezni. Nem csak a közelsége miatt, hanem azért is, mert ez az a tó, amelyiken bármelyik helyről lehet elég jó eredményt pecázni. Sokkal kevésbé helyfüggő, mint a többi kijelölt víz. Szabad edzéseket is szinte bármikor tudtam tartani rajta.

Egy 2 hektáros tóról van szó, ami szinte teljesen téglalap alakú. Az egyik sarkán van csak egy kis beugró, mert mellette található a „macisajt alakú” kis víz, ami egy 16 stéges versenytó szuper kárász és ponty állománnyal. A nagy tóban a víz 3,5-4m mély és ezt a szintet nyáron is elég jól megtartja. Alulról kapja a friss, oxigén dús hideg vizet, amitől a halak borzasztóan erősek. Ez nem egy 1,5 méteres mélységű „pocsolya” bértó, amiben majdnem megfő a hal, mert annyira felmelegszik. A jellemző halak a ponty és amur. Más számottevő faj nincs a vízben. Igaz, nemrég elívott benne a dévérkeszeg, ezért csontival horgászva hamar beléjük akad az ember. Nem is nagyok és nem is számítottak bele az értékelésbe. El kellett őket kerülni. A pontyok 1-15kg súlyban, az amurok 1-10kg méretben találhatók meg a tóban. A június-júliusi „szabadedzéseken” ezeket a méreteket fogtam.

A felszerelés

Aki egyszer eljön ide, az tudja, hogy miről beszélek. A vékony szerelékeket és a finom előkéket (pl. 0,14-0,16) el kell itt felejteni. A két-három kilós pontyok olyan vadul védekeznek, hogy a finom felszerelésnek nem láttam értelmét. 20/18-as és 22/20-as szerelékeket készítettem elő. A 22/20-as szerelékek egy az egyben a Silverfish piros szerelékeink voltak, annyi különbséggel, hogy nem raktam rájuk horgot előre, lévén ezen a versenyen csak szakáll nélküli horog használható. Sensas 4015-ös füles horgot használtam 10-12-14-16 méretekben.

Külön a free-style bajnokságra vettem idén egy Sensas Specimen XL 94-es botot, ami a pontyos Carp XL botnál egyel „izmosabb” változat. Brutálisan erős. Tudtam, hogy ezt nem kell féltenem még 0,25-0,28-as előkékkel sem, ha arra kerülne a sor. Ennek ellenére nem lógós, és fontos, hogy pontosan 11,5m hosszú. Margin botnak, már 4 éve egy Sensas Mammoth 84-et használok, ebből csináltam rövidebb botot. 6-8 topsetben gondolkodtam végig, végül a versenyre 9 darabot tettem ki, plusz egy kupakolót.

A gumizás volt még egy érdekes kérdés. Jellemzően nyáron pontyra 2,2 - 2,4-es Sensas csőgumikat használok, de a halak ereje miatt idén vásároltam 2,6-os, 2,8-as és még 3,0-as gumit is. Az edzéseken kiderült, hogy a 2,8-as és 3,0mm-es gumik már túl erősek, mert sok halat vesztettem róluk. Végül a Sensas Crazy Hollow 2,6-os rózsaszín és a Fishery Super Soft 2,55-ös narancs gumi lett a befutó.

Idén vásároltam pontybölcsőt, nagy merítőt és pontyzsákokat. Ezeken kívül minden más cuccom megvolt.

A csapat

Fontosnak tartom elmondani, hogy magányos harcosként mindig nehezebb egy versenyre felkészülni, mert ilyenkor mindig csak egy adott információja van az embernek. Annak ellenére, hogy egyéni versenyről van szó, a csapattársakkal mi mindig mindent megbeszélünk egymással. Szücs Laci barátomat kell kiemelnem, aki idén rengeteg energiát tett a felkészülésünkbe. Sokat pecázott a tavon, és folyamatosan tudtuk, min és hogyan kell alakítani. Rettenetesen sajnálom, hogy nem jutott be a döntőbe, ő érdemelte volna meg a legjobban. Engem nagyban hozzásegített a győzelemhez. Laci mellett az MMX Sensas csapat minden tagjával cseréltünk információkat, edzésekről, sikerekről és kudarcokról. Ezekből az információkból rakjuk össze az adott versenyre szóló taktikát. Időközben Magyar Gabi és Gyulánszki Niki már bejutottak a döntőbe a kiskunmajsai fordulóról. Így most rajtunk volt a sor, hogy teljesítsünk.

A taktika

Május-június-július hónapokban nagyjából 5-6 alkalommal horgásztam (pontosabban: horgásztunk) a tavon, ami alapján megbizonyosodtam, hogy a felszerelésem megfelelő lesz. Kialakultak a fejemben a horog- és zsinórméretek, úszóméretek, etetési stratégiák. Kizártam az etetőanyag használatot, a ragasztott csontit és ízesített pelleteket. Etetésre kizárólag csemegekukoricát és Aqua-Garant Uni 6mm-es pelletet választottam. Ez utóbbit a vízközti pecához kellett használni. Ha vízközé állt (volna) a hal, akkor ezt csúzliztam volna folyamatosan. Aprópó csúzli és egyebek. Nem álltam meg az 5 órában egy percet sem. Vagy csúzli volt a kezemben vagy a bot. Finomszerelékkel sohasem horgászom passzívan, itt sem tettem. Az nem az én világom.

A fő terv a 11,5 méteres távra lett kialakítva. Ezt a maximum hosszt, úgy gondolom rakós botos versenyen sohasem szabad elhagyni. A tó vize augusztusra leapadt kicsit, ezért a parti rézsűn egy méterrel lejjebb tudtunk ülni. Ráadásul megengedték, hogy a láda első lábait a vízbe tegyük. Ezt azt eredményezte, hogy a tónak szinten mindegyik helyén elértük a mély vizet a 11,5-es rakós bottal. Volt ahol spicc alatt, de volt ahol csak kilendítős szerelékkel. A „B terv” a part menti (4-5m) horgászat volt, illetve készítettem 9 méteres távra is szereléket, de azt nem etettem meg külön.

Topsetjeim:

·        1db 5 tagos kilendítő

·        2db 4 tagos (3,9m) „kilendítő”

·        2db 4 tagos, visszavágva 40cm-es zászlóval

·        2db 2 tagos ab-tip, 9m-es távra

·        2db visszavágott a part közeli pecára

·        1db finom szerelék, ha nagyon nagy a baj (18/16-os szerelék, pici horoggal).

Az úszó méretek 0,3 és 2,0g közöttiek voltak.

A nyári időszakban több előversenyt is rendeztek a tavon, ezek közül egyre mentem el. Ezt az előversenyt sikerült megnyernem, 14db akasztott és 11db megfogott hallal. Többen nulláztak ezen a versenyen…

Kötelező edzés

A 6-os helyet húztam, összesen 6db halat tudtam akasztani, amiből ötöt meg is fogtam. Nem voltam elégedett, de sokan a környékemen csak 1-2 darab hallal álltak fel. Sajnos, a mezőny létszáma 40 főről 35-re apadt, ami azt jelentette, hogy csak 7 továbbjutó lehet a korábbi, 8 helyett. Nagyon nem akartam nyolcadik lenni.

Első nap

A nyolcas helyet húztam, amiről azt mondták jó hely. Majd kiderül, gondoltam magamban. Megetettem a 11,5-es távot és a rövid, part melletti sávot is. A tartószákjaimat szándékosan elraktam jobbra, hogy ne zavarjanak a part melletti pecában, ha esetleg azt kell választani. Az enyém volt az első hal az egész tavon. Hamarosan fogtam még két darabot, de ezután rémálom következett. 6 darab halat akasztottam, amiből 5 elment. Nem kicsit voltam magam alatt. Az idegességem nem lehetett szavakba önteni. 9 akasztott halból tehát csak 4 jött ki. Ráadásul nem is nagyok, úgy 2-3kg közöttiek. Kitoltam a botot, ettem egy Sport szeletet, mert kellett az energia és a nyugalom. Ezek után 9 akasztott halból 8 kijött. Végül 28kg-al, 12db hallal nyertem a szektort. Minden halat a 11,5-es távon fogtam fenéken. Egy elmenő hal kivételével nem érintettem vízközt halat, pedig ezen a vízen gyakran előfordul, hogy a nagytestű halak feljönnek 1-1,5m-es mélységbe. Emiatt nem is erőltettem a pellettel való pecát.

Második nap

A 17-es helyet húztam, ugyanazon az oldalon mint az első napon, de ez teljesen a szélső sarok hely volt. Tartok ezektől a helyektől, mert a bértavi sarkok nem a kedvenceim. De mivel csak 17-en voltunk, és ezen az oldalon 20 hely van kialakítva, mégsem kellett teljesen kiülnöm a sarokba. Előző napon a 16-osról Hamar Ferike 44 kilóval nyert, így bizakodó voltam, hogy lesz itt hal. Ugyanazokat a topseteket nyitottam, mint előző nap, mert az előrejelzés nem mutatott erősebb szélmozgást. Ez sajnos később nem igazolódott be. Kellett volna a nagyobb úszó, mert a kilendített szerelékeket tolni kezdte a szél.

A bottal kinyújtózkodva találtam meg a törést. Ebből tudtam, hogy leginkább nyújtózkodva kell pecázni, a boton túl. Beetettem és körülbelül 15 perc után jött az első halam. Az első óra végén 6 hallal, biztosan vezettem a szektort. A második óra 3 darab halat adott. A harmadik órában rövidtávról és bentről is fogtam 5 kg körüli pontyokat. Volt, hogy mind a három pontyzsákomban volt hal, mire odaértek a mérlegelők. 3,5 óra környékén valami óriást akasztottam az 5 tagos kilendítővel. Közel egy órát fárasztottam. Az eredmény egy 9 kilós tőponty volt. Fogtam már 10-15kg közötti „zsírpontyokat”, de ennyire erős és csodás hal még nem volt a rakós botom végén. Ezután még két halat szákoltam, így 16 db fogott hallal és 47kg-al magabiztosan nyertem a szektoromat. Különösen örömteli volt számomra, hogy mindössze egy halat vesztettem ebben a fordulóban.

A verseny értékelése

Az eredménynek nagyon örülök, talán azt mutatja, hogy sikerült a pontyozó tudásomban is előre lépnem az elmúlt pár évben. Az első napi sok halvesztéseim okát még mindig keresem, de egyelőre nem találom. Gratulálok a dobogósoknak, a tovább jutóknak, és valamennyi indulónak, mert úgy gondolom valamennyien nyertesek voltunk, hiszen egy jó társaságban, jó közösségben, jó időben, csodálatos vízen tölthettük el ezt a hétvégét. Ezek az igazi értékek és olyan élmények, amik évekig elkísérnek és feltöltenek.